JGYPK intézet
A tanszék
története

A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Magyarország legrégebbi tanárképző intézménye. A polgári leány- és fiúiskolák számára 1873-tól képeztek tanárokat Budapesten az akkori tanítónő- és tanítóképző intézetekben. 1928-ban került Szegedre a tanárképzés Klebelsberg Kunó kultuszminiszter reformjainak köszönhetően.
Az Alkalmazott Társadalomismereti Tanszék 2007-ben jött létre az 1998 óta létező Alkalmazott Társadalomismereti Tanszék és az 1928-ban alapított Történettudományi Tanszék összeolvadásából. A két tanszék összevonására a magyar felsőoktatás bolognai reformjának következtében került sor, amelynek során az egyetemi karrá váló egykori főiskolán megszűnt az általános iskolai tanárképzés. Az új helyzetben a tanszék oktatói részint bekapcsolódtak a más egyetemi karokon folyó bolognai típusú, illetve osztatlan tanárképzésbe. Részint közös képzéseket indítottak a Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszékkel (szociálpolitika MA), és a Néprajzi és Kulturális Antropológia Tanszékkel (hon- és népismereti tanárképzés MA). Részint pedig a tanszék önálló képzéseket is indított: Társadalmi tanulmányok specializáció és BA, Kisebbségpolitika MA, Ember és társadalom műveltségterületi tanár MA, Roma integrációs tanulmányok specializáció.
Az Alkalmazott Társadalomismereti Tanszék oktatói és hallgatói törekszenek arra, hogy egy társadalomtudományi tudományos műhelyt hozzanak létre a tanszék keretei között. Az önképzés és a tudományos vita fontos színtere a Közösségi Értékek Műhelye. A tanszék “holdudvarában” jött létre és működik a Belvedere Meridionale című társadalomtudományi folyóirat, amely publikációs lehetőséget kínál hallgatók számára is. A tanszék számos szakmai és civil szervezettel épített ki együttműködést, amelyek lehetőséget nyújtanak a hallgatók számára szakmai gyakorlat és tapasztalatok szerzésére egyaránt.

Az Alkalmazott Társadalomismereti Tanszék tíz éve (1998-2007)

A jogutód nélkül megszűnő Társadalomelméleti Tanszéket 1998-ban felváltó Alkalmazott Társadalomismereti Tanszék a tanárképző főiskolán folyó társadalomtudományi képzés örököse. Megalakulásakor felvállalta és továbbvitte annak multidiszciplináris hagyományát, miközben megújuló tartalmakkal töltötte meg a társadalomtudományi képzés rendelkezésére álló kereteket. Megalakulásakor célként tűzte ki, hogy az általa gondozott általánosan művelő képzés keretében a tanári munka társadalmi környezetére vonatkozó praktikus tudás birtokába juttatja a tanárjelölt hallgatókat.

Az új tanszék fennállása alatt mindvégig törekedett a szaktanszékké válásra. Emellett kezdettől fogva explicit törekvése volt a gyakorlatorientált képzés, a „felhasználói tudás” kialakítását célzó ismeretek közvetítése. Még a Társadalomelméleti Tanszék keretei között születtek meg, de már az Alkalmazott Társadalomismereti Tanszéken teljesedtek ki azok az oktatási programok, amelyek a későbbiek során a továbblépés lehetőségét biztosították. A tanszék kezdetben a diploma mellé betétlapot adó speciális képzéseket indított (Politológia speciális képzés, Polgári ismeretek speciális képzés, multikulturális oktatás). A politológia speciális képzés a tanárképzésben rendelkezésre álló ÁM órakeretben működött. A hallgatók által sokszor véletlenszerűen választott általánosan művelő tárgyak helyett szisztematikus politikatudományi képzésben részesítette az érdeklődőket. Fennállásának közel tíz éve alatt – a politológia alapképzési szak megjelenéséig – több mint százötven hallgató szerzett 600 órás politológia végzettséget.

A Civitas Egyesület koordinálásával 1995-ben indult meg a polgári ismeretek oktatásának és a demokratikus készségek fejlesztésének rendszerezett felsőoktatási fejlesztőmunkája. A tanszék oktatói 1995 decemberében részt vettek a „Polgári ismeretek és készségek” kísérleti tanárképzési program követelményrendszerének kidolgozásában, amelynek alapján 4 vidéki tanárképző intézményben helyi tantervek születtek és 1996 szeptemberétől betétlapot adó 350 órás kísérleti tanárképzési programok indultak. A József Attila Tudományegyetemen és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán 1996 és 1999 között közel száz hallgató kapott felkészítést a NAT Ember és Társadalom műveltségterületének oktatására. Szegeden kiépítettük a program gyakorlóiskoláinak hálózatát, a képzést integráltuk az akkreditált tanártovábbképzések és a pedagógus szakvizsga rendszerébe, gyakorló középiskolai tanárok számára tanári klubokat hoztunk létre. Az intézmény oktatói és a program hallgatói 1995-2000 között a „CIVITAS-ICEEP” nemzetközi társadalomismereti csereprogram keretében az Egyesült Államokban tanulmányozhatták a társadalomismeret ottani oktatásának tanterveit és iskolai gyakorlatát. Az együttműködés keretében megvalósuló szakmai tanulmányutak lehetőséget biztosítottak az amerikai „social sciences”, „social studies” és „civic education” képzés különböző szintjeinek, tartalmi és módszertani vonatkozásainak vizsgálatára.

A felsőoktatási kutató és fejlesztőmunka keretében a tanszék oktatói nemzetközi konferenciák során cserélték ki tapasztalataikat a világ számos országának szakembereivel. Az East European Constitutional Project keretében rendszeresen konzultáltak a Law Realated Education Association munkatársaival, valamint floridai, kaliforniai, texasi egyetemek oktatóival. A konferenciák sorából kiemelkedik az amerikai Center for Civic Education által szervezett egy hetes nemzetközi tanácskozás, ahol a világ több mint 20 országának képviselői vitatták meg a demokrácia oktatás aktuális kérdéseit. A 2001-ben szervezett indianapolisi konferencián Magyarországot a tanszék két oktatója és a Civitas Egyesület vezetői képviselték. 2002 tavaszán az Alkalmazott Társadalomismereti Tanszék adott otthont újabb amerikai-magyar tapasztalatcserének, majd 2004 nyarán a CIVITAS világszervezet budapesti konferenciáján mutathattuk be a három kontinensről érkező résztvevőknek tantervfejlesztő munkánk eredményeit.

A tanszék két alkalommal próbálkozott sikertelenül, hogy az említett kísérleti oktatási programok tapasztalatait összegezve tanárképzési szakot létesítsen és indítson a NAT Ember és társadalom műveltségterület szakemberszükségletének kielégítésére. 1999-ben az országban az elsők között nyújtott be a Magyar Akkreditációs Bizottsághoz kérelmet a Polgári ismeretek szak létesítésére, majd ennek elutasítása után 2003-ban Társadalomismeret szak néven kezdeményezett akkreditációs eljárást.

Az Alkalmazott Társadalomismereti Tanszék számára a szaktanszékké válás lehetőségét a „bolognai folyamat” néven ismert felsőoktatási reform teremtette meg. A társadalomismereti képzési ágon belül ekkor létesült a társadalmi tanulmányok BA szak, amelynek interdiszciplináris felépítése és gyakorlatorientált jellege rokon vonásokat mutat a tanszék korábbi tantervfejlesztő elképzeléseivel. Az alapképzési szak indítását a MAB 2005-ben időlegesen engedélyezte, míg a végleges akkreditációra 2007 őszén került sor. A társadalmi tanulmányok BA mellett 2006-ban indítottuk el a társadalmi tanulmányok minor szakot, amelyet második szakként vehetnek fel az intézmény hallgatói. Az SZTE-n belül folyó tanárképzés számára 2007-ben két tanári mesterszak, az „Ember és társadalom műveltségterületi tanár”, valamint a Multikulturális nevelés tanára Msc indítási anyagát készítettük el, amelyek jelenleg engedélyezési eljárás alatt állnak.

A tanszék oktatási programfejlesztési tevékenységének új dimenziót nyitott a Felsőfokú Szakképzés rendszere. E téren elsősorban olyan interdiszciplináris, alkalmazott társadalomtudományi ismereteket nyújtó, felsőfokú szakmai végzettséget adó programokat indítunk, mint például az Érdekérvényesítési szakértő, Ifjúságsegítő, „Sportkommunikátor”, „Képzési szakasszisztens, Gazdasági idegen nyelvi levelező”.
Az Alkalmazott Társadalomismereti Tanszék munkatársai emellett különböző társadalomismereti tartalmak oktatásával részt vesznek a karon működő más alapképzési szakok (tanító- és óvónőképzés, gyógypedagógia, rekreáció és egészségnevelés, ének, rajz) ellátásában, valamint óraadóként tanítanak a Szegedi Tudományegyetem más BA szakjaiban is (politológia, nemzetközi tanulmányok).